Kézművesség, kiscsoport

Néhány alapelv:

1. A kézműves tevékenység (abilităţi practice) környezetünk felfedezéséről, anyagok, technikák megismeréséről szól. Egy olyan összetett, hangsúlyozottan gyakorlati jellegű tantárgyról van tehát szó, amelynek — ha helyesen tanítják — az oktató-nevelő, tantárgyakon átívelő szerepe behelyettesíthetetlen.
2. Célja hasonlóan valamennyi más tevékenységhez, a világ, közvetlen környezetünk alaposabb megismerése és olyan ismeretek, képességek szerzése, amelyek segítségével alkotó módon alakíthatjuk, formálhatjuk ezt.
3. Nagyon sok vonatkozásban rokon vonásokat mutat a képzőművészeti neveléssel, gyakran hasonló anyagokat, technikákat használunk mindkettőnél, mindkét esetben alapvetően fontos szempont a kreativitás, kezdeményező készség.
4. Mi a különbség? A képzőművészeti nevelés a látás nyelvével és nyelvtanával, vagyis a képzőművészet alapelemeivel, ezek kifejező erejével való elméleti és gyakorlati jellegű ismerkedés. A kézművesség hangsúlyozottan, uralkodóan gyakorlati jellegű tantárgy, ennek keretében elsősorban anyagokkal, technikákkal, eljárásokkal ismerkedünk. Ezek az ismeretek felhasználhatóak a képzőművészeti tevékenységeknél és természetesen fordítva is.
5. Lényegében rokon területekről van szó, amelyeknél a párhuzamok, olykor az egybeesések nyilvánvalóak, e miatt lehetséges, sőt egyenesen javallott ezek együttes bemutatása. Nagyon sok olyan téma választható, amelyek segítségével képzőművészeti és kézműves feladatok egyaránt megoldhatóak. Tudomásom van arról is, hogy néhány iskolában ezeket az órákat összekapcsolva ugyanazon a napon, egymás követően tartják meg. Ez megoldható, eredményes és hatékony eljárás is lehet, ha megfelelően használjuk ki az adott keretek által nyújtott lehetőségeket.
6. A munkáinkat nem eladásra szánjuk, nem a szülőket, netán a kollégákat, tanfelügyelőket szeretnénk elkápráztatni ezekkel. A tevékenységeink legfontosabb gyümölcse tehát nem a munka konkrét, kézzelfogható eredménye, haszna, hanem a feladatok elvégzése során szerzett tapasztalatok, élmények, sikerrel megvívott „harcok” halmaza.

Mit tanítunk?

De kényelmes, pihentető, megnyugtató lenne, ha egy nagyon okos ember pontosan megmondaná nekünk, hogy félévre, napokra, hetekre lebontva mit tanítsunk kézművességből vagy képzőművészeti nevelésből az óvodás gyereknek, és még egy vékonyka füzetet is mellékelne mindehhez, amelyben illusztrálja is a gondosan kiválogatott, megszámozott, szépen sorjázott feladatokat. Ez miért utópia? Főleg azért, mert két egyforma iskola, osztály, nevelő nincs, tehát azonos elvárásaink sem lehetnek. Azért, mert előre, pontosan leírt feladatok elvégzésével nem lehet csak alkalmazkodásra, az utasítások végrehajtására idomítani tanítványainkat, mi pedig tanítani, nevelni szeretnénk őket.

Feladatok:

1. Ismerkedjünk a természetes, mesterséges, újrahasznosítható anyagokkal környezetünkből, az ezekhez kapcsolódó technikákkal, felhasználási lehetőségekkel.
2. Tanuljuk meg a munkákhoz szükséges alapanyagok gyűjtésének, tárolásának a módozatait.
3. Az anyagok, technikák kapcsán ismerjük meg környezetünk egyszerű használati tárgyait, dísztárgyait is.
4. Használjuk fel sokoldalúan és folyamatosan az osztály díszítésében, ajándéktárgyak készítésében, más tantárgyaknál, a mindennapi életben, odahaza az itt szerzett tapasztalatokat.

KISCSOPORT (3-4 éves gyerekek)

Szeptember: Bevezető

Ismerkedés környezetünk anyagaival, tárgyaival, azok elnevezésével, egyes tulajdonságaival, színével, állagával, felületének tulajdonságaival. A kiscsoportban természetesen készíthetünk egyszerű tárgyakat, díszeket is, de egyelőre nem ez a legfontosabb cél.

Október: Ismerkedés mesterséges anyagokkal: só-liszt gyurma. Természetes anyagok (virágok, ágak, levelek) gyűjtése.

A só-liszt gyurma közös elkészítése, gyúrása egy kisebb műanyag lavórban, kiosztása, közös gyúrása, alakítása. Ez játék, egyelőre nincsenek konkrét feladatok, de minden spontán eredmény fontos, kiemelendő, dicséretet érdemel. Lényeges, hogy elsőként könnyen alakítható, formálható anyagokkal ismerkedjünk. A fentiek mellett a szabadban leveleket, ágakat, virágokat, különböző színű és formájú kavicsot gyűjtünk.

November: Természetes anyagok (virágok, levelek, ágak, gesztenye, kavicsok) gyűjtése

A begyűjtött anyagok szelektálása, raktározása, préselése, előkészítése változatos kézműves feladatok számára.

December: Ismerkedés a különféle állagú, színű, rendeltetésű papírokkal (mesterséges, újrahasznosítható anyagok)

A feladat egyelőre ezek gyűjtése, rendszerezése, beszélgetés a tulajdonságaikról, a felhasználhatóságukról, alakíthatóságukról, a papír szerepéről mindennapi életünkben, környezetünkben.

Papír (újságpapír, szalvéta, papír zsebkendő) alakítása tépéssel, hajtogatással. Mindez egyelőre az ismerkedés szintjén zajlik, nem kérünk számon konkrét eredményeket, de ha spontán módon hasonlók is létrejönnek, akkor kiemeljük, megdicsérjük ezeket.

Január: Ismerkedés az agyaggal. (természetes anyagok)

Szabad játék a jól formálható, nedves agyaggal. Még nem adunk konkrét feladatokat, de összehasonlítjuk a két anyag (só-liszt gyurma és agyag) tulajdonságait, tapinthatóságukat, formálhatóságukat.

Február: Adott alapra festéssel, ragasztással egyszerű farsangi maszk készítése. (mesterséges, újrahasznosítható anyagok)

Hasonló feladat, mint a képzőművészeti tevékenységnél, nagyjából ugyanazokkal az anyagokkal dolgozunk, hasonló eljárásokat, technikákat alkalmazunk, ezért a két tevékenység együtt, egyszerre is végezhető.

Március: Ismétlés a begyűjtött, rendszerezett anyagok felhasználásával.

A beszélgetéseken, a jellemzők felsorolásán, kiegészítésén túl, ebből az alkalomból olyan rögzítés nélküli, kirakós, csoportos feladatok is kivitelezhetőek, mint: Rakjunk ki a begyűjtött kavicsokból napot, házat, fát, Alakítsunk ki a begyűjtött levelekből, préselt virágokból tájképet, virágcsendéletet, Készítsünk tájképet, arcképet gombokból, fonalakból, gyufaszálakból.

Április: Gyűjtsünk tavaszi virágokat, ágakat, leveleket, rendszerezzük, préseljük, raktározzuk ezeket. (természetes anyagok)

A gyűjtés jó alkalom az őszi és tavaszi levelek, virágok, ágak összehasonlítására azon túl, hogy ezeknek a feladatoknak a tantárgyakon átívelő jellege, szerepe, hasznossága vitathatatlan.

Május: Ismerkedés a gyurmával (mesterséges anyagok), ennek összehasonlítása a só-liszt gyurmával, agyaggal

Ebben a szakaszban már lehetséges néhány egyszerű tárgy (pl. zöldségek, gyümölcsök) kivitelezése sodrással, lapítással, gömbölyítéssel. Az eredményeket kiállítjuk, megbeszéljük.

Június: Ismétlés. Válaszd ki az év folyamán megismert, számodra legkedvesebb anyagot és készíts valamit belőle.

A feladat kivitelezését természetesen beszélgetések, a korábbi feladatok felidézése előzi meg, ezek alapján választják ki az óvodások a számukra legkedvesebb anyagot és e szerint 3-4 gyerekből álló csoportokat alkotva, az óvónő irányítása mellett munkához látnak.

Mit kell tudnia egy óvodásnak a kiscsoport végén kézművességből?

1. Ismernie kell néhány egyszerű (természetes, mesterséges, újrahasznosítható) anyagot, ezek jellemzőit, tulajdonságait
2. Vegyen részt rendszeresen az anyagok gyűjtésében, rendszerezésében, tárolásában, kiosztásában, eltakarításában. Legyen aktív szereplője, résztvevője az ezekkel kapcsolatos beszélgetéseknek.
3. Ismerjen és alkalmazzon néhány egyszerű kézműves technikát, eljárást
4. Az általa készített tárgyakkal járuljon hozzá környezete szebbé, esztétikusabbá tételéhez
5. Ismerje fel tárgyak, reprodukciók alapján a népművészeti, iparművészeti alkotásokat, szoktassuk ezek értékelésére, megbecsülésére őket.
6. Ismerkedjen környezetünk tárgyaival, azok szerepével mindennapi életünkben, tanítsuk meg őket ezek körültekintő, helyes használatára.