Ha megvannak a munkavállaló szempontjai az álláskeresés témakörében, akkor érdemes ránézni a munkaadó elvárásaira is. Már csak azért is, mert a munkaadó szempontjai is előbb-utóbb az álláskereső „bőrén” fognak lecsapódni.
A munkáltatók a hirdetés feladása előtt meghatározzák, hogy milyen munkára keresnek alkalmazottat, milyen feltételekkel. Tehát mit várnak el a jelentkezőtől, és cserébe milyen fizetést hajlandóak adni. Elméletben legalábbis! Gyakorlatban viszont egyre többször láthatunk olyan hirdetéseket, amelyekben a munkavállalónak kell megjelölni, hogy az adott feladatkört mennyiért lenne hajlandó elvállalni. És talán ez az első legkomolyabb rosta. Mert a munkaadónak van egy kerete az adott alkalmazottra, és aki e fölé megy, az elvileg egyből kiesik a versenyből. Ez nem kőbe vésett tendencia, de 80 %-ban igaz. Ezzel lenyomják az árakat, és máris nem kell több száz jelentkező anyagát részletesen átnyálazni.
A fizetések kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a jelentkezők csoportjai egyre inkább csoportosíthatóak a következők szerint:
-pályakezdő, aki után bár fel tudnak venni különböző támogatásokat, de mégsem éri meg felvenni, mert – szerintük – irracionálisan magas fizetést kér
-pályakezdő, aki után szintén jár támogatás, viszont ő meg a többiekhez képest viszonylag alacsony fizetést kér, így „lenyomja” az árakat
-tapasztalattal rendelkező jelentkező, aki bár megfelelő lenne, de olyan fizetést kellene neki adni, amit a munkaadó nem hajlandó megfizetni
-idősebbek, akik amellett, hogy tapasztalattal (is) rendelkeznek, nem igazán rúghatnak labdába, mivel nemsokára nyugdíjba mennek
-fiatalabb nők, szintén kérdésesek esetleges gyermekszülés, meglévő gyermek(ek) esetén sok táppénz miatt
A pályakezdőkkel több “baj” is van. A mai generáció – tisztelet a kivételnek – nem feltétlenül van tisztában a pénz értékével. Eddig nem sok mindent csináltak, egyetemet, főiskolát végeztek és a napi kiadások a szülőket terhelték. Így, amikor kikerülnek a való életbe, akkor nem igazán tudnak mihez viszonyítani – főleg a nagyvárosokban – és ennek eredményeképpen lehetetlenül magas fizetéseket kérnek. Aztán mind a két fél meglepődik. Az egyik azért, mert ő – szerinte – nem is kért sokat, a másik meg azért, mert minek fizessen egy kisebb vagyont olyan embernek, akinek még nincs is tapasztalata. Aki pedig alacsonyabb fizetést kér az átlagnál, az valószínűleg többek között azért kér kevesebbet, hogy felvegyék és legyen tapasztalata.
A legtöbb hirdetésben ugyanis kérnek az adott munkakörhöz tartozó gyakorlatot. Persze nem túl sokat, mert azt ugye már elméletben meg kellene fizetni, de azért valamennyit mégis. Hogy ne kelljen az új munkavállalót az alapoktól betanítani. Így aztán a rostán rögtön több kategória is kiesik. Máris könnyebb a válogatás.
