2020. január 1-jétől azok az édesanyák, akik legalább négy gyermeket nevelnek vagy neveltek fel, életük végéig mentesülnek személyi jövedelemadójuk fizetése alól kereső tevékenységből származó jövedelmük után. A kedvezmény a vér szerinti és az örökbefogadott, illetve a már felnőtt gyermekek után is jár.
Hogyan kell igényelni?
Az igényléshez a munkáltatónak/kifizetőnek leadott adóelőleg-nyilatkozat (évközbeni rendszeres jövedelem esetén), vagy az éves adóbevalláshoz mellékelt nyilatkozat szükséges, melyben a gyermekek nevét és adóazonosító jelét, valamint a jogosultság időtartamát (egész év vagy töredék időszak) kell megadni.
Mik a feltételei?
Az adómentesség alapja – a családi kedvezményhez hasonlóan – a családi pótlékra való jogosultság, tehát annak fennállása időszakában érvényesíthető a mentesség is (függetlenül attól, hogy egyébként a családi pótlékot mely szülő részére folyósítják – ha azt az apa kapja, az sem kizáró ok). Ezzel analóg módon tehát a gyermek születésétől a tanköteles kor (18 év) végéig (illetve ha ezt követően is közoktatásban tanul, akkor azon tanév végéig – augusztus 31-ig –) jár az adómentesség, amelyben 20. életévét betölti. Abban az esetben, ha a szülő legalább 12 éven át saját háztartásában nevelte gyermekeit, akkor a családi pótlékra jogosultság megszűnése után továbbra is (folytatólagosan) jár, illetve már felnőtt, önálló gyermekek esetén a 2020. január 1-jei hatálybalépéstől (illetve ha adóköteles jövedelem csak később keletkezik, akkor akkortól) kezdve, a korábbi (legalább 12 év időtartamú) családi pótlék jogosultság időközbeni lejártától függetlenül igényelhető.
Mely gyermekek után és kinek jár a mentesség?
A jogosultságot csak saját (vér szerinti vagy örökbefogadott) gyermek után lehet érvényesíteni; nem jogosultak tehát rá azok, akik nem saját gyermeküket, hanem házas/vagy élettársukkal közösen annak gyermekeit nevelték fel, továbbá a nevelőszülők sem. Az apa sem léphet be az anya helyébe jogosultként, akkor sem, ha az elhunyt, szülői felügyeleti joga (pl. válás esetén) megszűnt, vagy nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel.
Milyen jövedelmeket lehet figyelembe venni?
- Nem önálló tevékenységből származó (kvázi alkalmazotti) jövedelmek, juttatások:
• munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó bér, kereset,
• társas vállalkozás tagjának (pl. Bt. beltag) személyes közreműködésből származó jövedelme,
• gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének (pl. ügyvezető, vezérigazgató), vagy választott tisztségviselőjének (IT tag, FB tag) tiszteletdíja,
• közjogi tisztségviselők (OGY képviselő, polgármester stb.) jövedelme,
• nevelőszülői díj,
• végkielégítés,
• álláskeresési járadék,
• adóköteles tb-ellátás (CSED, GYED, táppénz),
2. Önálló tevékenységből származó (vállalkozói) jövedelmek:
- egyéni vállalkozói jövedelem (osztalékot kivéve),
- mezőgazdasági őstermelő jövedelme,
- EP-képviselő, önkormányzati képviselő jövedelme,
- magánszemély vállalkozási, megbízási szerződés keretében végzett tevékenységéből származó jövedelme (kivéve: ingó/ingatlan bérbeadás, értékesítés, szálláshely szolgáltatás)
Amennyiben jogosult a támogatásra az édesanya, a családi adókedvezményt már nem igényelheti?
A 15 százalékos személyi jövedelemadó-mentesség mellett az édesanya – valamint vele megosztva az édesapa – a családi adókedvezményt együtt is igényelheti.
